Lets travel

Sziasztok!

Egyik nap emlékeztettek rá hogy majdnem egy hónapja nem írtam. Hát igen itt repül az idő, észre sem , hogy ilyen régen volt.  Itt telnek a mindennapok nem nagyon történik semmi újdonság. Kezdem érezni hogy már több mint 4 hónapja itt vagyok. Azt mondják itt, hogy amint elkezded számolni vissza a heteket az az a pillanat amikor elérted a holtpontot. Hát nekem 7 hét van hátra és megyek haza. Azt érzem hogy elfáradtam. 4 hónap szabadnap nélkül azért hosszú. Már nem vagyok annyira türelmes mint az elején, és kevésbé teszem oda magam. Milyen jó lesz majd otthon addig aludni ameddig akarok és egész nap nem csinálni semmit J De addig is, annak ellenére hogy számolok vissza még mindig élvezem. Mindig van valami ami kizökkent a mindennapokból. Két hete US Virgin Islands volt az egyik port. Mi St Thomason kötünk ki, de ez csak egy sziget a 200-ból. Egy másik nagyobb sziget St John, amiről már nagyon sokat hallottam hogy mennyire gyönyörű. Az egész sziget egy nemzeti park , őserdővel és a világ legtöbbet fotózott tengerpartjaival. Elég messze van, úgyhogy eddig nem tudtam elmenni de 2 hete végre csak este dolgoztam úgyhogy feliratkoztam egy túrára ami körbevitt a szigeten. Sokat fotóztam majd azok is jönnek nemsokára. Sose gondoltam volna hogy felül lehet múlni a szép helyeket ahol voltam, de mindig sikerül. Aztán ezen a héten Belize-ben voltunk ahol már régóta terveztem elmenni Cave tubing-olni. Belize egy kis ország északon Mexikó délen Guatemala határolja. Maga az ország nagyon szegény a fővárosban is omladozó házakat lehet látni. De a természet az egyedülálló. Másfél órás busz út vitt minket a parkba ahol az egész túra kezdődött. Kaptunk mentőmellényt, sisakot meg egy nagy felfújható karikát amibe bele tudtunk ülni. Elvittek minket a dzsungel közepére ahol volt egy elég hűvös vízű folyó meg sok-sok barlang. Belize a tengerszint alatt van, és sok millió évvel ezelőtt ez mind a tenger alatt volt. Mi beültünk a kis csónakunkba és a folyó a sodrással végig vitt minket a barlangrendszeren. Legtöbbször a föld alatt voltunk, tiszta sötét volt csak a fejlámpánk világított. Félelmetes volt, de lélegzetelállító. Körülbelül egy órán keresztül sodródtunk, amikor épp nem egy barlangban akkor a dzsungel közepén. Mondták hogy nem kell félni mert a jaguárok éjszakai állatok… megnyugtató J Emlékezetes élmény volt az biztos.

Aztán a hajón minden a régi, a csapat teljesen lecserélődött de mindig jó bemenni dolgozni mert jó a hangulat, mindig van valami történés. Új manager van aki elvitt minket az étterembe is. Amikor még a college-ba voltunk, az utolsó estén amikor mindenki szépen felöltözött akkor voltam a dining roomba utoljára. De most az egész hajón lecserélték a menüt és leszerveztük hogy elmenjünk és kipróbáljuk. Nagyon szuper volt, persze az ilyen vacsora elég távol áll a mindennapi dolgozói étkezde kínálatától.

Hát azt hiszem mára ennyi, igyekszem majd még írni.

Petra